1912 nyarán rövid hír jelent meg a sportsajtóban:
"A BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) tisztviselők június 15-én tartotta, élénk érdeklődés mellett, alakuló közgyűlését.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előkészítő bizottság jelentését, működéséért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki, majd megválasztotta az egyesület vezetőségét."

Hát így kezdődött!
Így született meg a sportegyesület, mely egyike volt az első üzemi egyesületeknek, és amely ez idáig megmaradt.

A sportlapokban, a napilapok sportrovataiban ettől kezdve már gyakran lehetett olvasni a BKVT működéséről. A labdarúgó és tenisz szakosztállyal megalakult új egyesületről egyre kedvezőbb hírek láttak napvilágot, így alig két hónappal az alakuló közgyűlés után a Sporthírlap szeptember 2-i száma már ezt közölte: "A BKVT sportünnepe. A BKVT tisztviselőinek atlétikai versenyével és football mérkőzésével nyitották meg."

A bordó-fehér színeket választó két szakosztályának mintegy 200 tagja volt és ez nem sokat változik az első névváltozásig, 1928. szeptember 5-ig sem.

A lényegesebb és mindenképpen előrelépést jelentő változást, az 1923-as esztendő hozza. Ekkor lesz az egyesület "gazdája" a BSZKRT (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság), amely komoly anyagi támogatással biztosítja a sorra megalakul szakosztályok működését.

Az 1925-ben kiadott alapszabály - amely még mindig a bordó-fehér színeket vallja magáénak - így fogalmaz: "Az egyesület célja a rendszeres tornázás és testedzés egyéb nemeinek művelése és terjesztése..."
Ennek megvalósítása érdekében, már 1926-ban hozzákezdenek a ma is meglévő sporttelep építéséhez.

A BSZKRT SE számos sportágban mind nagyobb szerephez jut.

1931-ben megszületik az első országos felnőtt aranyérem VARGA JÓZSEF birkózó révén! További országos bajnokok, válogatottak egész sora jelzi, hogy az időközben kék-sárga színekben versenyző beszkártosokkal számolni kell.

1936-ban, Berlinben KŐVÁRI KÁROLY síző az első olimpikon, 1937-ben, Koppenhágában pedig KARAKI ZOLTÁN kerékpáros negyedik helyével az első világbajnoki helyezett. A 25. születésnapját már 18 szakosztállyal és 1820 aktív taggal ünnepli az egyesület.

FRIGYES DEZSŐ ökölvívó 1938-ban Budapesten megszerzi a BKSZRT SE első Európai-bajnoki bronzérmét, 1939-re már ötvenre nő a felnőtt országos bajnoki aranyak száma.

1945 márciusában megszületik az ELŐRE SE.
Versenyzői közül nyolcan részt vesznek az 1948-as Londonban, és négyen az 1952-ben, Helsinkiben megrendezett olimpiákon. E két rendezvényen versenyzőink egy aranyérmet (TEMES JUDIT, Helsinki, 4x100 m-es gyorsváltó), valamint két ezüst- és három bronzérmet nyertek.

Hasonlóan ott vannak, és kiemelkedő eredményességgel szerepelnek a világ- és Európa-bajnokságokon is. Az első világbajnoki győzelmünk MÉSZRÁOS GYÖRGY és ISTVÁN nevéhez fűződik (kajak-kenu, Macon, 1954. K-II.), míg az első Európa-bajnokunk MITRÓ GYÖRGY (úszás, Monte-Carlo, 1947.)

1954-ben létrehozták hármas fúzió révén (Előre-Postás-Lokomotív) a Törekvés SE-t. 1957-ben újból megszületik a Budapesti Előre SE. Nincs olyan nyári olimpia, amelyen ne lennének ott a klub kiváló képviselői, de az egyéb világversenyeken is egyre-másra születnek szép sikerek.

SZABÓ JÓZSEF tekéző 1962-ben, TATAI TIBOR kenus 1970-ben nyert világbajnoki aranyérmet, míg a hölgyek képviselőjeként HÁVEL ERNŐNÉ a kontinens legjobbjai között szerzi meg az elsőséget tekében.

1968-ban megszületik az egyesület második olimpiai aranyérme, Mexikóvárosban, amely TATAI TIBOR nevéhez fűződik.

1968-ban a főváros közlekedését bonyolító vállalatok egyesülésével és az azt követően a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetőségének jóváhagyásával és támogatásával megalakul a BKV Előre SC.

Már kék-sárga színekben született a harmadik – ez idáig utolsó – olimpiai bajnoki aranyérmünk Moszkvában. BACZAKÓ PÉTER súlyemelőnk révén 1980-ban, aki négy évvel korábban Montrealban bronzérmet nyert. Az azóta eltelt időszak pezsgő sportéletére a 17 világ- és 19 Európa-bajnoki aranyérem méltó bizonyíték.

Az egyesület névváltozásai                          

elejére